Baj van! A párom hazudik nekem…

3 dolog, amit tehetsz ellene

 

Előfordult már biztosan, hogy a barátodat vagy a barátnődet, feleségedet vagy férjedet

azon kaptad, hogy nem mondd igazat. Az is biztosan előfordult már, hogy te magad nem

mondtál igazat, talán egy egészen pici, számodra nem jelentős dologban.

Néha azért hazudnak egyesek, hogy jobb színben tűnjenek fel, vagy könnyebb legyen

az akaratukat érvényesíteni. Vannak, akik azért nem mondanak igazat, hogy másokat ne

bántsanak meg.(Az olvasók most azt is gondolhatja, hogy az igazság szubjektív, de ezt az írást

sokkal inkább a tényekről való beszámolással kapcsolatosan fogalmazom meg.)

Biland (2009) arra hívja fel a figyelmet a „A hazugság pszichológiája” című

könyvében, hogy a nők inkább másokért hazudnak ( hogy meg ne bántsák őket), míg a férfiak

inkább magukról, vagy a helyzetükről hajlamosabbak mást mondani, mint a valóság. Erre

lehet példa Biland szerint, hogy egy nő nem mondja el, hogy mi bántja a párkapcsolatban,

vagy nehezen mondd tisztán igent, vagy nemet, nehogy ezzel megbántsa a társát. A férfiak

ezzel szemben könnyebben kimondanak tényeket, nem gondolkodva azon, hogy ez a másikat

bánthatja. A férfiaknál gyakoribb a „hol voltál?”, „ki ez?”, „mit fogtok csinálni?”, „mivel

foglalkozol” kérdésekre adott valótlan válasz.

Természetesen ez a megfigyelés, nem minden esetben igaz. Egy biztos, hogy azokban

a párkapcsolatban, ahol a felek félrevezetik egymást, (akármilyen indokból) előbb vagy utóbb

a bizonytalanság olyan méreteket ölthet, hogy pszichés betegségek üthetik fel a fejüket.

Ha azt érezzük, hogy a társunk nem mond nekünk RENDSZERESEN igazat, vagy úgy

tűnik, hogy szinte lehetetlen számára a valóság bemutatása érdemes elgondolkodni a

kapcsolatunkon.

Mire kell figyelni, ha tudjuk, hogy nem mondd igazat?

1. Ne feledd, te tanítod a másikkal azt a kommunikációs stílust, amit veled szemben alkalmaz!

Amikor olyan dolog történik, ami neked nem tetszik, jogod van róla beszélni, vagy

beszélgetést kezdeményezni. Nem bántóan, nem vádlón, nem kiabálva és nem számon kérve

másikat. Érdemes ilyenkor az érzelmi kommunikációt alkalmazni: „– Bizonytalannak érzem

azt, amit mondtál..” vagy „ – Sokkal nyugodtabb vagyok, ha tisztában vagyok azokkal a

dolgokkal, amik veled történnek..”. Ha ráhagyod a másikra, vagy úgy teszel, mint akit nem

érdekel, de közben magadban őrlődsz, azt tanítod a másikkal, hogy veled lehet így viselkedni.

2. Hallgasd meg tényleg a partneredet, ne csak azt vedd észre, amit meg akarsz hallani!

A beszélgetések során természetes, hogy nem mind a kettőnknek, ugyanazokon a

tényeken van a hangsúly. Biztos vagy benne, hogy ő nem mondd igazat, nem lehet teljesen

másképpen értelmezitek a helyzetet, vagy más dolgok fontosak számotokra? Vagy egyszerűen

már annyi feszültség van köztetek, hogy képtelenség beszélgetni? Ebben az esetben a legjobb,

ha párterapeutához fordultok, vagy egyéni segítséget kérsz. Ha egy rossz párkapcsolati minta

„beléd eszi” magát a következő kapcsolatodat is megronthatja…

3. Ne hagyd, hogy elbizonytalanítsanak különböző manipulációs technikákkal!

Amikor egy jó beszélgetésre megteremted a lehetőséget, vagy arra kéred a partneredet,

hogy beszéljétek meg „normálisan” a köztetek lévő feszültséget működőképessé válhat az

oldódás, vagy a konfliktuskezelés. „ A neked nem lehet elmondani az igazat, mert egyből

kiakadsz” mondatokkal ne engedd, hogy félretegyenek.

Ne engedd azt se, hogy a manipulatív vagy elhárító technikák megzavarják a

beszélgetéseteket…gyakran ez a célja a másiknak: nem nyíltan, de elérni azt, hogy már ne

érdekeljen, nem kérdezgesd. Ez az, amit nem szabad megengedni. Ez bújtatott agresszió. A

taktikák felsorolásban (ezekről Simon, G.: Báránybőrben, a nyílt agressziótól a manipulációig

című könyvében olvashatsz):

– banalizálás: a tények és a következmények jelentőségének csökkentése

– hízelgés: a „Jaj, olyan kis mutyu vagy, ne foglalkozzál te csak ezzel” kijelentések

egészen máshová terelik a beszélgetéseket. Ezt te is tudod.

– mások hibáztatása: a felelősség „átkenése”másra, és a saját cselekedet

elmaszatolása…ez sem sok jót adhat.

– színlelt ártatlanság: „Minden véletlen volt, nem tehettem semmit..” ez ismerős? :)

– színlelt értetlenség: amikor tudod, hogy nem lüke a társad, mégis úgy csinál..

– heves dühkitörés: hirtelen indokolatlanul nagy haragra gerjed, a kérdésekre

indokolatlanul intenzív válaszreakciót ad.

Ha bővebben szeretnél tudni arról, hogyan lehet ezt a furcsa következményekkel járó

tendenciát megváltoztatni a kapcsolataidban olvasd a könyveket, amiket ajánlottam. Ebben a

témában ír Paul Ekman is ( „A hazudj, ha tudsz” című sorozat szakértője), akinek a honlapján

te is profi kommunikációelemzővé válhatsz:

Homepage